Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Udvari tervek

Mindig van valami a kertünk és udvarunk körül, amin lehet javítani. Főként azért, mert jelenleg még sehol sem tartunk, az eddig beszerzett növényeink egy része még mindig leiskolázva várja a végleges helyét. Ugyanakkor ahogy azt már a korábbi posztomban is írtam a zöldségeskert kapcsán, fontos gondoskodni az árnyékolásról. Emiatt ástuk bele magunkat a neten található információkba a fákról, újabb lehetőségek után kutatva. Mivel könnyűszerkezetes házban lakunk, az elsődleges szempont a biztonság, vagyis nem ültetünk túl magasra növő fákat az épületek közelébe. Nagyjából a legfeljebb 5-7 méter, ami még belefér a magasságba. U gyanakkor szeretnénk aránylag gyors növekedésű csemetéket, ami nem 30 év alatt éri el a végleges magasságát, és egy impozánsabb magas fa is belefér a tervek közé, ami az udvar központi eleme lenne. Persze mindezek mellett legyenek szárazságtűrők is, ami leszűkíti a lehetőségeket. Az eredeti lista, amivel elindultunk a kertészetbe infókat gyűjteni és tanácsot kérni: ...
Legutóbbi bejegyzések

Takarásban

Nemrégiben írtam a redőnyökről, most egy másfajta árnyékolásról szeretnék szót ejteni, miután ezt is sikerült próbának alávetni. A hatalmas üvegszerkezetünkre kerestem valami pénztárcakímélő megoldást, míg a terasz fedése elkészül a nem túl távoli jövőben. Rengeteget böngésztem a neten, mert nem volt egyszerű rátalálnom az aránylag olcsó, de főként megfelelő megoldásra. Végül úgy döntöttünk, kipróbáljuk a napernyő vásznat, amit végül kívülre helyeztünk fel. Kicsit aggódtunk, mert a hasonló vásznak többsége ennek a 2,5-szeresébe került, de úgy voltunk vele, nem olyan hatalmas összeg, érdemes megpróbálni, és ha mégsem válik be, legalább nem túl nagy a veszteség. A vásznat elvágtuk, de végül nem szegtük be, mert konkrétan nem foszlik. Még nem mostuk, szóval ezt akár még meg is bánhatjuk, bár alaposan megnézem majd, mielőtt kimosnánk. Mivel szúnyogháló profilba illesztettük be, ezért a szegés csak gondot okozott volna, vagyis inkább meghiúsította volna a tervet. Felrakás után: 1) meg kelle...

Manók a házban

Mint tudjuk, a mesékben a manók igazi csínytevők. Nos, nem véletlenül hívom így az unokákat, mert mind tele van huncutsággal, pillanatok alatt csinálnak bolondot bárkiből, ha nagyon belejönnek. Miért is írtam ezt le? Néhány napig volt szerencsém újra kicsikről gondoskodni. Az első "nyaralásuk" volt nálunk, még sosem maradtak egyetlen éjszakára sem. Rettentően anyásak, a másik nagyszülőknél sem bírtak 2 napnál többet (nem a nagyszülők miatt, ők szuperek), így adódott a kérdés, vajon bírni fogják-e az anyukájuk nélkül. Gyorsan el is oszlatom a kétségeket: igen, egyszer sem nyafogtak vagy sírtak az anyjuk után. Megegyeztünk, üzenetben értesítem őket a fontosabb dolgokról, így biztosak lehetnek benne, hogy jól vannak, de a telefonálást minimálisra szorítjuk. Végül egyetlen hívás lett belőle a 3. napon. Már hetekkel korábban elkezdtem agyalni, mivel is fogom lefoglalni őket, na meg mit esznek majd, mert az egyikük rettentően finnyás/válogatós, a másikuk pedig allergiás/érzékeny né...

Szaporítok

Nagyjából 4 éve kaptam egy zamiót (zamiopálma, vagy agglegénypálma), ami olyan szépen gyarapodott, hogy 1 évvel később szét kellett szednem, így lett belőle 4 kisebb növény. Aztán jött a költözés, és csak igyekeztem életben tartani őket, ami cseppet sem volt egyszerű. Nem szerették a helyüket, hiába volt az új cserép és új virágföld, semmire sem akartak menni. Ugyanez volt a flamingóvirágommal. A régi házban folyamatosan virágzott, és hihetetlen, de több mint két évig mindig volt rajta virág, sosem "pihent". Aztán a költözés után haldokolni kezdett, egyre épült le, bármit csináltam vele. A korallvirágom is csak nyúlt és nyúlt, de nem volt elegendő a napfény számára, mert bár virágzott sokáig, hatalmasra nőtt a szára. No de, túlélték azt az időszakot, még ha nehezen is. Amikor átköltöztettem őket az új házba, nagyon reménykedtem, hogy itt szeretni fogják a helyüket. A zamiók kikerültek a nyugati oldal hatalmas kétszárnyas erkélyajtaja elé, és nagyjából egy hónap után kezdtek e...

Tapasztalatok a könnyűszerkezetes házban

Miután eltelt fél év a beköltözés óta, végre van rálátásom normál ház méretben is az előnyökre és hátrányokra. Korábban már írtam itt egy hosszabb összefoglalót a különféle falazatú házaink tapasztalatairól, és az akkor még csak szintén könnyűszerkezetes miniházról. Most megosztanám az utóbbi fél év tapasztalatait. December végén költöztünk, tehát épp a téli időszakban, és azért az idei tél elég keményre sikeredett az előző évekhez képest. Nem panasz. A padlófűtés jól teljesített, az előre beállított fogyasztásnak mindössze a harmadát használtuk el. Ez azt jelenti, hogy nagyjából 5-6000 Ft/hó a fűtésszámla egy 90 nm2-es házban. Korábban sokat olvastam arról, hogy a könnyűszerkezetes házak recsegnek-ropognak. A fa egy természetes anyag, ami ebből adódóan mozog, legalábbis egy ideig mindenképp. Nagyon figyelni kellett az illesztésekre, többnyire rugalmas hézagkitöltőket kaptak az osb lapok épp a hangok elkerülése miatt. Ahogy korábban írtam, a miniházban sosem hallottam semmiféle ehhez h...

Hagyom, hadd menjen útjára

Gondolkodom. Ha egyedül vagyok, néha többet is, mint kellene. Olyan dolgokon rágódom akár napokig, amiket mások egy pillanat alatt lesöpörnek a vállukról. Van, hogy nincs más megoldás, el kell engedni, de még akkor is nehéz, ha tudom, ettől sokkal jobb lesz. Aztán ott vannak azok, amiket akkor sem tudok elengedni, ha már fáj, mintha a két kezem tenném a forró olajba. Éget, és ordítani tudnék a fájdalomtól, de nem megy, nem tudom kiadni magamból, hát elfojtom. Mélyen, míg már a bőröm viszket, a fejem fáj, az idegszálaimon hangyák masíroznak nem csak nappal, de éjszaka is, amitől nem tudok aludni, és egyre csak rosszabb lesz, mert bezárul az ördögi kör. Aztán választhatok, hogy napokat a sarokban ülve lehúzott redőnyöknél egyszer csak feladom, mert elpattan végleg valami, vagy megpróbálok túlélni a magam módján, mert nincs kinek elmondanom, mert nem értheti más. Aztán amikor segítséget kérek, mert miért is ne kapnék vissza némi időt és figyelmet azoktól, akiknek én is adtam, hirtelen elp...

A redőny-, és szúnyogháló pokol bugyraiban

Bár idén még elkerült bennünket az az igazi-, már-már sivatagi forróság, azért nincsenek illúzióim, hamarosan megint megkapjuk a magunkét. Részemről a nyár egy túlélőtáborhoz hasonlít. Amikor ezen sopánkodtam magamban, arra gondoltam, talán segíthet másoknak is, ha megosztok néhány tapasztalatot redőnyökkel és szúnyoghálókkal kapcsolatban. Nyilván mindenki más, emiatt pedig a prioritása is különböző mindannyiunknak, de ha csak egy hajszálnyit is segít bárkinek az írásom, már megérte kiadnom magamból. Ha redőnyökben gondolkodunk, felmerülhetnek bennünk a színek. Azt hiszem, ebbe nem szólnék bele, mindenki döntse el maga, hogy mi felel meg neki. Ugyanakkor megemlíteném, hogy ha színes redőnyben gondolkodik bárki, mert színesek az ablakai és hozzá illő színt szeretne, oda kell figyelni a rendelésnél. Ha famintázatú az ablakunk (pl- aranytölgy vagy dió), akkor érdemes rákérdezni, a redőny színe is ugyanolyan lesz-e. Mi belefutottunk, hogy a gyártó megváltoztatta a beszállítót és olcsóbb tö...

Kiegészítők

Akár a ruhákat az ékszerek, táskák vagy cipők, úgy egészítik ki a lakást a függönyök, vagy a szobanövények, az erkélyeket a balkonládák, vagy az udvart a kerítés, és a növénytárolók. Egy   előző posztomban csodás növényeket osztottam meg, amiket később szeretnék beszerezni, most kicsit hozzájuk is kapcsolódik a téma. A ház külső falának egy részére vízszintes faborítást tervezünk az ablakokkal és ajtókkal megegyező színben. Mindig is szerettem mindenhová becsempészni a növényeket, így adta magát, hogy mindkét teraszt tele fogom pakolni növényekkel, főként színes virágokkal. Ehhez viszont szükségem van tárolókra, amikbe ültetem őket. Nem vagyok oda a hatalmas műanyag cserepekért, a valódi agyagcserepeknek pedig a törékenységük és az áruk mellett a felmelegedésük is aggaszt. Nem akarom megfőzni a növények gyökerét sem, ezért arra gondoltam, a fal burkolatához passzoló virágládákat készítünk fából, többféle méretben, a fa burkolattal megegyező színben. Ezekbe pakolom majd a növényeke...

Időmenedzsment

Nap mint nap multifunkcióban működöm, emiatt pedig szükségem van a lehető legjobb időmenedzsmentre. Egyszerűbben: próbálom jól beosztani az időmet, hogy egy nap minél több dolgot tehessek. Néha nem könnyű, de többségében már rutinná vált. Gyakran végzek egyszerre több tevékenységet, de ezeket úgy válogatom össze, hogy ne üssék egymást, hanem a legnagyobb időmegtakarítással működjenek. Vannak olyan tevékenységek, amiket nyugodtan összepárosítok, mert jól működnek együtt. Ilyenkor egy-egy hosszabb tevékenységhez csapok rövidebbeket. Például elindítom a mosást, és míg a gép teszi a dolgát, addig kitárom az ablakokat, majd a kora reggeli kerti munkákkal és öntözéssel is épp végzek. Teregetés után jöhet a főzés. Míg száradnak a ruhák, elkészül az ebéd is. Ha hosszabb idejű főzés vagy sütés van, és nem kell felügyelni, ott a közbenső mosogatás, vagy épp egy kis porszívózás, felmosás. Az aprólékosabb munkák közé nem teszek be semmit, mert nem szeretek ide-oda csapongani, míg kész nincs, amit ...

Kerti muri

Április elején írtam arról, mennyire nem volt időm kertészkedni, és lemaradtam az ültetésekkel. Azóta kicsit behoztam a lemaradásból. Nagyjából 2-3 hete hozattunk földet, mert a kevésbé mély gyökerű növényeken kívül semmi sem termett meg rendesen. Sajnos nem túl jó a talajunk a kertészkedéshez, legalábbis a haszonnövényeket illetően. Egy ideje úgyis gondolkodtunk azon, mit kezdjünk azokkal fából készült kalodákkal, amik felgyűltek az udvaron. Arra jutottam, a legjobb megoldás, ha magaságyásként újrahasznosítjuk őket. A kertet 20 centi mélyen felástuk, átrostáltuk, majd beletöltöttük az elkészült magaságyásokba, amit feljavítottunk a hozatott termőfölddel és több zsáknyi zöldségfölddel a kertészetből. A trágyázást már nem vállaltuk be, azt majd a tél beállta előtt pótoljuk. 12 db magaságyást készítettünk, 70-100 cm szélességben és 150-270 cm hosszúságban. A felének van oldala (ami ritkán deszkázott) két okból: egyrészt azokon futnak majd fel az uborkák hálóra, de a magasra növő paradics...