Mindig van valami a kertünk és udvarunk körül, amin lehet javítani. Főként azért, mert jelenleg még sehol sem tartunk, az eddig beszerzett növényeink egy része még mindig leiskolázva várja a végleges helyét. Ugyanakkor ahogy azt már a korábbi posztomban is írtam a zöldségeskert kapcsán, fontos gondoskodni az árnyékolásról. Emiatt ástuk bele magunkat a neten található információkba a fákról, újabb lehetőségek után kutatva.
Mivel könnyűszerkezetes házban lakunk, az elsődleges szempont a biztonság, vagyis nem ültetünk túl magasra növő fákat az épületek közelébe. Nagyjából a legfeljebb 5-7 méter, ami még belefér a magasságba. Ugyanakkor szeretnénk aránylag gyors növekedésű csemetéket, ami nem 30 év alatt éri el a végleges magasságát, és egy impozánsabb magas fa is belefér a tervek közé, ami az udvar központi eleme lenne. Persze mindezek mellett legyenek szárazságtűrők is, ami leszűkíti a lehetőségeket.
Az első, amit rögtön kihúztunk, az a császárfa volt. Rengeteg jót olvastunk róla a neten, és elég sok helyen láttunk is, de a kertészetben cseppet sem voltak elragadtatva tőle, sőt! Nem bírják kiirtani. Tudni kell róla, hogy 5-6 kivágás után még újra kihajt, ezt mondjuk a neten is olvastuk róla. Eléggé invazív fajta, ezért azt hiszem, lemondok róla. A másik ami nagyon gyorsan kiesett (legnagyobb bánatomra, mert irtó gyönyörű), az a tűzfa/tűzvirágfa volt. Sajnos nem bírja a fagyokat, és azért az elmúlt tél megmutatta, mennyire kemény tud még lenni. Őszintén szólva, keresem a megoldást, hogyan csempészhetném be mégis az udvarba, de nem lesz egyszerű. Utána kell járnom, dézsás növényként túlélheti-e, akár a leander, és hogyan tarthatom életben hosszú távon. Így maradt az ámbrafa és a nyír, ami magas faként akár lehetne központi elem. Közben kaptunk ötleteket: ezüsthárs, déli ostorfa.
Aztán ahogy jártunk körbe a sok-sok fa- és egyéb növények közt, ráleltünk még néhány lehetőségre. Ilyen volt, az olajfa. Bár nem győzött meg, de elgondolkodtam rajta annak ellenére, hogy mindennek nevezhetném, de árnyékot adónak nem az alacsony termete miatt, ráadásul évek alatt durván megvastagszik a törzse, ami miatt bár egészen egyedi kinézetre tesz szert, előbb-utóbb elvenné a helyet a társnövényektől. Persze ha belegondolok, mennyire jól mutatna levendulákkal körbevéve...
Aztán ha már árnyékolás, akkor nem elvetendő ötlet futó növényekben gondolkodni. Felmerült bennünk a trombitafolyondár, és a lilaakác.
Szóval az eredeti listához képest bár nem túl sok a változás, azért van min gondolkodnunk, mert semmi esetre sem szeretnék egy zavaróan túlültetett, élhetetlen udvart.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése