Ugrás a fő tartalomra

Bútorlap festés

Korábban terveztem bútort az icipici többfunkciós szobácskába, amiről írtam is itt egy posztot, de úgy alakult, hogy nem sokkal később kaptunk egy többrészes bútort, ami bútorlapból készült. A méretei nem voltak épp megfelelőek, ezért átszabtuk őket, de nem ez volt vele az egyetlen gondom. A színétől irtózom. Sokan kedvelik ugyan, de nekem sosem volt a kedvencem a cseresznye színű bútorlap amiből készült, ráadásul nem is passzolt a munkalaphoz, amit már megvettünk és asztallapként funkcionál, így elég egyértelmű volt, hogy át fogom festeni a bútort.

Kerestem színben hozzá passzoló bútorfestéket, amivel előbb eltüntethetem a faerezetet a bútorról, így egyenletes alapszínt adva. Ehhez tökéletes választás volt a Dulux Simply Refresh Fűszeres nektár elnevezésű festéke, ami némileg tompább-, de közel hasonló színű volt. Mivel sosem festettem még bútorlapot, kicsit aggódtam, vajon biztosan bírni fogja-e a strapát. Épp emiatt döntöttem úgy, hogy először egy kisebb, 10x20 cm-es darabon próbálom ki, és csak akkor kenem fel a bútorra, ha bevált.

Vízszintesen érdemes vele festeni, mert a bútorlapról "lecsúszik" a festék, ha egy hangyányit többet kenünk a kelleténél (magyarul: megfolyik). Széped fed, már az első réteg eltüntette az erezetet, bár nem spóroltam a festékkel. Az első réteg 24 órás köröm tesztje megbukott, mert simán lekapartam a bútorlapról, ugyanakkor egy nappal később már meg sem kottyant neki, szóval idővel strapabíró lett.

Ha kizárólag ezzel a színnel akartam volna festeni, elég lett volna a két réteg, sőt, azt kell mondanom, talán az egy is megtette volna. Mivel világosabb és más árnyalatú színnel mentem rá, kellett még a plusz két réteg, vagyis összesen a három. Ha a második színből csak egyet kentem volna, mert például antikolással próbálkoznék, úgy érzem, elég lenne mindkét színből 1-1 réteg. A festék a matt és a selyemfény között van valahol félúton, és azt gondolom, a minimális színpaletta ellenére lehet játszani a színekkel, de egy jó kombinációval inkább elegáns bútort nyerhetünk ennek a festéknek a segítségével.

Fotók talán később lesznek, amikor összeállt az egész bútor.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A szőlőlugas

Már nem emlékszem pontosan, vajon írtam-e valaha arról, hogy a nagyszülők hiánya miatt gyermekkorom nyarait az anyai nagyanyám húgánál töltöttem falun. Ő volt a pótnagyim, és azt hiszem, sosem kívánhattam volna jobb nagyit nála. Szigorú volt, mégis kedves, rengeteget köszönhetek neki, sokat tanultam tőle.  Sosem felejtem el, hányszor töröltette el velem újra és újra az üvegpoharakat, mert még mindig talált rajta akárcsak egy apró foltot is. Azóta is eszembe jut, ahányszor csak kiszedem a poharakat a mosogatógépből, és látom a rajta maradt cseppek nyomait. Szinte hallom a hangját, és lelki szemeim előtt látom a pillantását, ahogy mondaná: ez még nem tiszta, töröld csak fényesre! Talán régen kevésbé mondtam volna rá, de ma már a szép emlékeim közt őrzöm. Bár mindig szegények voltak, és emlékeim szerint még a faluból sem tette ki a lábát önként soha, messze földön (de legalábbis a faluban) híres volt az udvara. Rettenetesen sok virágot ültetett minden évben, amit aztán nyaranta velem ...

Darálóban

Mit mondhatnék? Nem vagyok jó passzban. Kicsit olyan, mintha bekerültem volna egy lelki darálóba, ahová csak tuszkolnak befelé, és darabokban jöhetek ki. Tudom-tudom, fűszerezzek és csináljak belőle jó kis "fasírtot". Egyetlen "pozitívuma" ennek az egésznek, hogy egy iszonyatos nagy löketet adott az új regényemhez, ami múlt hét pénteken elkészült, a hétvégén javítottam újra, és hétfőn felkerült az Irkára . Őszintén szólva talán azért lett kész ennyire gyorsan, mert sok-sok saját élmény van benne, kicsit elferdítve, icipicit szépítve, néhol átformálva. Itt-ott bizony én magam vagyok, hol az egyik-, hol a másik szereplőben.  Nem szépítem, a történet alapját részben a jelenlegi helyzetem fogalmazta meg bennem, amire nagyjából a közepe táján jöttem rá. Ebben a történetben van a legtöbb valós-, nem 100%-ban kitalált elem. Sokat segített a feszültség levezetésében, amit igyekeztem csendben tenni. Valahogy most nem ment a hangoskodás. Azért bármennyire is   vagyok  magam a...

Lassan át kell szellemülni méhecskébe

Nem valami jó kis kezdő szexoktatásról van szó, ilyenekkel majd foglalkozik más. Mindössze annyi, hogy írtam már egy korábbi posztomban a melegről, az észrevett hatásokról, amihez hozzátartozik a rovarok, bogarak eltűnése is. A korábbi évekhez képest alig látok rovarokat. A szúnyogháló idén nagyjából dísznek van. Na persze cseppet sem a szúnyogokat hiányolom, inkább azokat a hasznos rovarokat, amik a beporzást végzik a gyümölcsfákon, vagy a kertekben a virágos haszonnövényeken. Idén egyszerűen szinte teljesen eltűntek. Pár napja elkezdtem keresgélni a neten olyan infókat, hogyan tudom én magam segíteni a kerti növényeket a beporzásban, hogy végül teremjenek is, ne csak virágozzanak, aztán elpusztuljanak. Szerencsére van elég sok írás és videó a témában, ha valaki mást is érdekel, azonnal talál válaszokat a kérdéseire. Nem szeretem a bogarakar, rovarokat, mégis inkább elviselem őket, mint nekem kelljen elvégeznem még egy plusz feladatot. Ha jobban belegondolok, ők valahol mind amolyan i...