Ugrás a fő tartalomra

Apró helyiség, sok funkció

Eljutottam végre a ház legkisebb helyisége berendezésének megtervezéséhez. Az aprócska, mindössze 1.50x2,50 méter nagyságú szobácska egy többfunkciós része lesz a háznak. Épp emiatt nem egyszerű berendezni.

Funkciók, amiket számításba kell venni: céges munka számítógéppel, nyomtatóval, mappák tárolása, varrás, ezekhez a varrógép és kellékei, kelmék, szövetek, gombok, cipzárak stb. tárolása, kötéshez-horgoláshoz fonalak és tűk tárolása, scrapbookok készítéséhez kartonok, színes papírok, vágók, ragasztók és egyéb apró kellékek tárolása, íráshoz a laptop és a pendrive-ok tárolása, tanuláshoz a tananyagoknak és szótáraknak hely, emellett egy kisebb gardrób rész kialakítása a kabátok, sapkák és sálak tárolására, évszakokhoz igazodva.

Ahogy korábban már írtam, nem vagyok oda a polcokért, ezért zárt szekrényekben gondolkodom ebben az esetben is, ugyanakkor az ablak és az ajtó helye jelentősen meghatározza, mit hová lehet helyezni, ezért egy L alakú elrendezés a leghatékonyabb. Figyelembe kell vennem milyen kezesek vagyunk (főleg én), hisz a fényforrásokra is oda kell figyelni. Mindemellett az apró hely ellenére legyen biztonságos, mert bizony nálam ez eléggé fontos szempont. Férjek el kényelmesen, minél alacsonyabb balesetveszély mellett.

Mivel jelenleg eléggé bekattantak nálam a fiókok, ide is többet terveztem, főleg az alsó részekre. Kisebbeket, nagyobbakat vegyesen, a célnak megfelelően. Nagy asztalra lesz szükség, főként varráshoz, vagy inkább a szabáshoz és összeállításhoz. Igyekszem minden lehetőséget megragadni, és a falfelületeket kihasználni, de nem túltolni, hogy már mozdulni se lehessen a szobában. Ráadásul a könnyűszerkezet miatt nem szeretném túlterhelni a falakat.

Az ablak alatt szinte csak az asztal lesz (70x150), és a leghosszabb falra terveztem a szekrényt, ami az asztallal derékszöget zár be. Fiókokat teszek az asztal alá is, a szekrénnyel egy vonalban. A felső fióknak hatalmas lesz az előlapja, ugyanakkor csak 20 centis az oldala, mert így lehet majd pakolni bele, hisz az asztal alatt lesz. Ahhoz, hogy kényelmesen dolgozhassak, nem akadályozhat semmi a mozgásban, főleg a kezeimnél, vagyis ha fordulok a székkel, nem verhetem be a könyököm. Emiatt az asztal melletti szekrény középső részét kikönnyítettem (a tervben), vagyis az asztal magassága alatt és attól 60 centire felül lesz szekrény. Ezen a részen a falon alakítok ki egy "tüske" falat, ahová a fonalak kerülnek fel, az még képlékeny, mivel takarom le őket. Esélyes egy 20 centi mély üveges szekrény, vagy csak egy keret, amire rolettát szerelünk, az helyet is alig foglal. Egyelőre csak gondolkodom azon, hogy az asztal alá legyen-e gurulós szekrényke.

Még párat alszom az ötletre és a tervre, aztán ha azután is rendben találom, nem jut eszembe jobb nála, akkor jöhet a megvalósítás.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ecet

Ecet. Egy szer, amit utálok és imádok is egyben. Nem csoportokat, de egyéneket is képes megosztani, akárcsak engem. Nem akarok itt különleges okosságokat osztogatni  egy jelentéktelennek tűnő, ámde nagyon is fontos szerről, hisz  az emberek többsége jól ismeri, a net is tele van különféle felhasználási praktikákkal, ha valakit érdekel. Pár éve alig használok mást a takarításhoz, legalábbis azokhoz, amiket sikálni kell. Legyen az konyha, fürdő, vagy más helyiség, kevés jobb szer létezik az ecetnél. Általában a 20%-os töménységűt használom higítás nélkül. Igaz, ehhez szükség van gumikesztyűre és maszkra is, néha még zárt munkavédelmi szemüveget is veszek fel. 2 perc áztatás például a vízforralóban, és egy gyors szivacsos áttörlés, majd többszöri vizes öblítés, de az indukciós főzőlapot is szívesebben takarítom ezzel, mint bármi mással. Eleinte aggódtam a tusolópanel miatt, mert hát matt fém, de míg a vegyszereket nem bírta, addig az ecetet nagyon jól viselte. Ehhez nem csak a sz...

Elszáll az agyam

Nem fogok az írásról mély eszmefuttatásokba kezdeni, csak egy újabb "furcsaságom" osztom meg, aztán ki-ki eldönti, szerinte vicces, vagy inkább fárasztó. Nekem mindenesetre kicsit ciki. Történt ugyanis, hogy vásárolni mentem, ami nem nagy ügy, mindenki csinálja. Csakhogy arról már korábban írtam, számomra az írás nem marad abba, ha lezárom a laptopot. Ha épp benne vagyok valamiben, az agyam folyamatosan kattog rajta, már-már elszáll. Emiatt nagyon kell figyelnem másra, mert könnyen beszippant akár az utcán, vagy mint ma, a boltban. Nem, nem kezdtem el magamban beszélni, motyogni, viszont a mimikám folyamatos. Eddig észre sem vettem, de ma feltűnt. Konkrétan azon kaptam magam, hogy a történet szerint -ami a fejemben íródott épp- grimaszolok. Elég furcsa felfedezés volt, és azon kezdtem gondolkodni, vajon mivel palástolhatnám. Azt hiszem, ha legközelebb kilépek az utcára és még mindig benne vagyok egy történetben, beteszem a fülest, így legalább azt hiszik mások, valami műsorra...

Három hét és egy kis ráadás

Az utóbbi 3 hetem nagyjából az egyik dokitól a másikig futkosásról szólt, és még nincs vége. Belegondolva, többekkel találkoztam ez alatt a pár hét alatt, mint az elmúlt 10-15 évben összesen. Lassan haladok az eredményekkel, de haladok, és most ez a lényeg. A 3 alapproblémából 1-et lezártam (autoimmun, rendszeresen ellenőrizni kell), a másik 2-ben talán javulóban vagyok (gyógyszerek, kisműtét). Aztán a múlt héten ráadásként jött még egy újabb gondom, bár az már fogászati eset. Kicsit elegem is lett mindenből, mert ha ezt az évet egy szóban kellene jellemezni, elsőre a fájdalom szó jut eszembe. Mikor végre kicsit fellélegezhettem, hogy kezdenek múlni a mindenféle fájdalmak, csak sikerült a korona alatti fogamnak is bedurrannia, aminek következtében volt egy korona szétvágás, egy húzás, és mellé egy ciszta leszedése, amire a fog kihúzása után derült fény. Nagyon rákészültem erre a napra, mert már ebédet sem ettem, nehogy lerókázzam a dokit az idegességtől vagy fájdalomtól. Az utóbbitól v...