Ugrás a fő tartalomra

Apró helyiség, sok funkció

Eljutottam végre a ház legkisebb helyisége berendezésének megtervezéséhez. Az aprócska, mindössze 1.50x2,50 méter nagyságú szobácska egy többfunkciós része lesz a háznak. Épp emiatt nem egyszerű berendezni.

Funkciók, amiket számításba kell venni: céges munka számítógéppel, nyomtatóval, mappák tárolása, varrás, ezekhez a varrógép és kellékei, kelmék, szövetek, gombok, cipzárak stb. tárolása, kötéshez-horgoláshoz fonalak és tűk tárolása, scrapbookok készítéséhez kartonok, színes papírok, vágók, ragasztók és egyéb apró kellékek tárolása, íráshoz a laptop és a pendrive-ok tárolása, tanuláshoz a tananyagoknak és szótáraknak hely, emellett egy kisebb gardrób rész kialakítása a kabátok, sapkák és sálak tárolására, évszakokhoz igazodva.

Ahogy korábban már írtam, nem vagyok oda a polcokért, ezért zárt szekrényekben gondolkodom ebben az esetben is, ugyanakkor az ablak és az ajtó helye jelentősen meghatározza, mit hová lehet helyezni, ezért egy L alakú elrendezés a leghatékonyabb. Figyelembe kell vennem milyen kezesek vagyunk (főleg én), hisz a fényforrásokra is oda kell figyelni. Mindemellett az apró hely ellenére legyen biztonságos, mert bizony nálam ez eléggé fontos szempont. Férjek el kényelmesen, minél alacsonyabb balesetveszély mellett.

Mivel jelenleg eléggé bekattantak nálam a fiókok, ide is többet terveztem, főleg az alsó részekre. Kisebbeket, nagyobbakat vegyesen, a célnak megfelelően. Nagy asztalra lesz szükség, főként varráshoz, vagy inkább a szabáshoz és összeállításhoz. Igyekszem minden lehetőséget megragadni, és a falfelületeket kihasználni, de nem túltolni, hogy már mozdulni se lehessen a szobában. Ráadásul a könnyűszerkezet miatt nem szeretném túlterhelni a falakat.

Az ablak alatt szinte csak az asztal lesz (70x150), és a leghosszabb falra terveztem a szekrényt, ami az asztallal derékszöget zár be. Fiókokat teszek az asztal alá is, a szekrénnyel egy vonalban. A felső fióknak hatalmas lesz az előlapja, ugyanakkor csak 20 centis az oldala, mert így lehet majd pakolni bele, hisz az asztal alatt lesz. Ahhoz, hogy kényelmesen dolgozhassak, nem akadályozhat semmi a mozgásban, főleg a kezeimnél, vagyis ha fordulok a székkel, nem verhetem be a könyököm. Emiatt az asztal melletti szekrény középső részét kikönnyítettem (a tervben), vagyis az asztal magassága alatt és attól 60 centire felül lesz szekrény. Ezen a részen a falon alakítok ki egy "tüske" falat, ahová a fonalak kerülnek fel, az még képlékeny, mivel takarom le őket. Esélyes egy 20 centi mély üveges szekrény, vagy csak egy keret, amire rolettát szerelünk, az helyet is alig foglal. Egyelőre csak gondolkodom azon, hogy az asztal alá legyen-e gurulós szekrényke.

Még párat alszom az ötletre és a tervre, aztán ha azután is rendben találom, nem jut eszembe jobb nála, akkor jöhet a megvalósítás.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Különleges nevek

Aki olvasta a regényeimet, az már rájöhetett, nagyon szeretem a különleges magyar neveket, ezért is használom őket gyakran az írásaimban. Az alkotás egyik legjobb része, amikor a fő-, és mellékszereplők nevét találom ki. Persze nem csak ilyen nevek szerepelnek a könyvekben.  Természetesen mindenkinek más a különleges és a szép, ezért nyilván nem mindenki ért majd egyet velem. Ez az egész pedig az újonnan készülő regényem miatt jutott az eszembe megint, ahol sikerült négy olyan nevet választanom a főszereplőknek, amik magam sem tudom mi miatt, de kedvesek számomra. Na és hogy milyen nevekről beszélek? Következzék a lista, ahol nagyjából a megírás időrendi sorrendjébe teszem őket. Eszter, Márton, Sára, Zsófia, Benedek, Anna, Mimi, Bella, Réka, Kolos, Ágoston, Olivér,  Emma, Léna, Jácint, Benjamin, Milán, Izabella, Áron, Róza, Bálint, Rémusz, Dániel, Johanna, Hunor, Dávid, Márk, Luca, Leó, Hanna, Flóra, Fanni, Barnabás, na és a következő regényből a két fiú és két lány: Andor, Mi...

Cukormentesen

Mint arról írtam  itt  is korábban, hosszú évek óta nem vagyok már édesszájú. Aztán arról is írtam, miként nem túlzom el az ünnepi édességeket. Nem is tettem a karácsonyi időszakban, de úgy alakult, abban az 1-1,5 hétben minden nap ettem valami cukrosat. Nem arról van szó, hogy marékszám tömtem magamba az édességet, cseppet sem. A napi adag nagyjából a 2 db natúr  mézeskalács, vagy 1-1 kisebb szelet süti, miközben a szokásos módon ettem minden mást. Pár nap után éreztem magamon ahogy szűkülnek a ruhák, és kikerekedett szemekkel néztem, amikor a mérlegre álltam. Hogy ment fel így majdnem 4 kiló ennyi idő alatt? Évek óta nem híztam az ünnepek alatt, és most sem túloztam el semmit, erre... katasztrófa. Annyira megviselt amiért a nehezen, vagy kínok árán leadott kilók így ugrottak vissza, eldöntöttem, egy időre teljesen kiűzöm a cukrot az étrendemből, kizárólag a gyümölcsökben eszem, de még azok mértékét is visszaveszem. Másnap el is kezdtem, és bár írtam már itt arról, hogy...

Minden nap zöld nap

Már nem tudom megmondani pontosan hány éve kezdtük, de a mindennapjaink része a gyümölcs és a zöldség. Igen, írtam már a zöldségekről, nem fogom ugyanazokat leírni ( ide , a blog receptek fülére tettem ki pár receptet is).  Mivel nem eszem húst, helyette zöldségféléket fogyasztok, számomra ez nem nagy kunszt, csakhogy párom, aki abszolút húskedvelő volt, ma már többségében ő is zöldségféléket választ akár ebédnek is.  A lényeg azonban, hogy a napi hagyományos étkezésektől eltekintve, minden késő délután gyümölcsöket eszünk. Ahogy az én feladatom a napi tea elkészítése, úgy a páromé a gyümölcsök szeletelése. Egy jó rutin a napjainkban, ami érezhetően jót tesz mindkettőnknek. Bár nem vagyok már az a pelyhestollú ifjú madárka, az avokádót csak pár hónapja próbáltam először. Aztán ahogy életem párja mondta, "ha fű íze van, akkor az neked bejön" alapon, tényleg megszerettem. Nem spilázom túl a fűszerezést, mert ha csak simán péksütivel krémként eszem, egy avokádóhoz egy csipet sót...