Ugrás a fő tartalomra

Túlbiztosítások

Bármennyire úgy tűnik, jelen posztban semmiféle hagyományos biztosításról nem lesz szó. sem autó vagy lakás, sem élet vagy baleset. Ez egy egészen kicsikét valami másról szól, de mindenképp a biztonságról.

Mindig is szerettem (volna) biztonságban érezni magam, ezért pedig a lehető legtöbbet tettem, ami épp belefért a kereteimbe. Ez a biztonság leginkább a fizikai biztonságra vonatkozik, mert mi is lehetne számomra értékesebb, mint a saját életem, és a családomé.

A címben szereplő túlbiztosítás (?) talán akkor kezdődött, amikor gyerekeink lettek. Mintha valami átkattant volna az agyamban. Nem arról van szó, hogy mindenféle kütyüt megvettem amire nem volt szükségem, de nagyon figyeltem arra, hogyan óvom meg a kölyköket akár az autóban, akár a házban. A gyerekülés a kocsiban, vagy a bútorok sarkainak eltompítása a lakásban alapvető dolog volt, arról nem is ejtenék több szót. Arról viszont igen, hogy poroltó került a kocsikba és a házba, utóbbiba már szén-monoxid érzékelő és füstérzékelő is.

Jelenleg még nem került felszerelésre a kamerarendszer, de hamarosan ez is megtörténik, ahogy az előző házunknál is volt. Úgy érezzük, túl a betörés elleni védelmen, több haszna van, hisz ha kint történik bármi a házzal, a melléképületekkel, amire nem látunk rá egy adott helyről, a kamerák megmutatják, és akár időben léphetünk, menthetjük ami menthető.

Írtam már korábban az egyik posztomban tűzesetekről a környékünkön, így talán kicsit érthetőbb ez a fajta felkészülés a nehezen kezelhető esetekre. Ehhez persze hozzátartoznak még az egyéb apróságok is. A házban például nincsenek elektromos vezeték összekötések a falakban, kizárólag a falon kívül, ahogy a vízvezeték és fűtéscsövek is kiindulóponttól a végpontokig futnak, nincsenek köztes összekötések, toldások.

Nos, ezekre mondták többen, hogy kissé eltúlzom a biztonságot, szerintem viszont csak próbálom elejét venni az olyan eseményeknek, amiknek nem szeretnék részese lenni, de legalábbis gyorsabban észlelni és megoldani, mint ahogy az általában történik. Talán úgy tűnik, túlaggódom a dolgokat, de igazából nem így van. Tudtam aludni korábban is, nem rettegtem a lehetséges (de nem valószínű) problémáktól, de mégis megnyugtat a tudat, hogyha gond van, gyorsabb az észlelés és a rövid távú megoldás "kéznél" van, főként az életünk védelme érdekében.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ecet

Ecet. Egy szer, amit utálok és imádok is egyben. Nem csoportokat, de egyéneket is képes megosztani, akárcsak engem. Nem akarok itt különleges okosságokat osztogatni  egy jelentéktelennek tűnő, ámde nagyon is fontos szerről, hisz  az emberek többsége jól ismeri, a net is tele van különféle felhasználási praktikákkal, ha valakit érdekel. Pár éve alig használok mást a takarításhoz, legalábbis azokhoz, amiket sikálni kell. Legyen az konyha, fürdő, vagy más helyiség, kevés jobb szer létezik az ecetnél. Általában a 20%-os töménységűt használom higítás nélkül. Igaz, ehhez szükség van gumikesztyűre és maszkra is, néha még zárt munkavédelmi szemüveget is veszek fel. 2 perc áztatás például a vízforralóban, és egy gyors szivacsos áttörlés, majd többszöri vizes öblítés, de az indukciós főzőlapot is szívesebben takarítom ezzel, mint bármi mással. Eleinte aggódtam a tusolópanel miatt, mert hát matt fém, de míg a vegyszereket nem bírta, addig az ecetet nagyon jól viselte. Ehhez nem csak a sz...

Elszáll az agyam

Nem fogok az írásról mély eszmefuttatásokba kezdeni, csak egy újabb "furcsaságom" osztom meg, aztán ki-ki eldönti, szerinte vicces, vagy inkább fárasztó. Nekem mindenesetre kicsit ciki. Történt ugyanis, hogy vásárolni mentem, ami nem nagy ügy, mindenki csinálja. Csakhogy arról már korábban írtam, számomra az írás nem marad abba, ha lezárom a laptopot. Ha épp benne vagyok valamiben, az agyam folyamatosan kattog rajta, már-már elszáll. Emiatt nagyon kell figyelnem másra, mert könnyen beszippant akár az utcán, vagy mint ma, a boltban. Nem, nem kezdtem el magamban beszélni, motyogni, viszont a mimikám folyamatos. Eddig észre sem vettem, de ma feltűnt. Konkrétan azon kaptam magam, hogy a történet szerint -ami a fejemben íródott épp- grimaszolok. Elég furcsa felfedezés volt, és azon kezdtem gondolkodni, vajon mivel palástolhatnám. Azt hiszem, ha legközelebb kilépek az utcára és még mindig benne vagyok egy történetben, beteszem a fülest, így legalább azt hiszik mások, valami műsorra...

Három hét és egy kis ráadás

Az utóbbi 3 hetem nagyjából az egyik dokitól a másikig futkosásról szólt, és még nincs vége. Belegondolva, többekkel találkoztam ez alatt a pár hét alatt, mint az elmúlt 10-15 évben összesen. Lassan haladok az eredményekkel, de haladok, és most ez a lényeg. A 3 alapproblémából 1-et lezártam (autoimmun, rendszeresen ellenőrizni kell), a másik 2-ben talán javulóban vagyok (gyógyszerek, kisműtét). Aztán a múlt héten ráadásként jött még egy újabb gondom, bár az már fogászati eset. Kicsit elegem is lett mindenből, mert ha ezt az évet egy szóban kellene jellemezni, elsőre a fájdalom szó jut eszembe. Mikor végre kicsit fellélegezhettem, hogy kezdenek múlni a mindenféle fájdalmak, csak sikerült a korona alatti fogamnak is bedurrannia, aminek következtében volt egy korona szétvágás, egy húzás, és mellé egy ciszta leszedése, amire a fog kihúzása után derült fény. Nagyon rákészültem erre a napra, mert már ebédet sem ettem, nehogy lerókázzam a dokit az idegességtől vagy fájdalomtól. Az utóbbitól v...