Ugrás a fő tartalomra

Padlófűtés

Egy ideig ez lesz az utolsó posztom építkezés témában, mert talán kicsit túl is toltam, meg szerencsére van más is, amiről írhatok.

No de a lényeg: a jelenleg készülő házunk immár a negyedik otthonunk lesz. Volt már hagyományos kályha fűtésünk, vegyes tüzelésű kazánnal öntöttvas radiátoros központi fűtésünk, gázos modernebb központi fűtésünk, és a mostani a padlófűtés, amit egyelőre gázkazán működtet. Nagyjából ilyen a kényelmi sorrend is azt hiszem, mert hát nem mindegy, melyikkel mennyi munka van. A kályhás volt a legkényelmetlenebb, legkoszosabb és a legveszélyesebb, ezt nem hiszem, hogy részleteznem kellene, felér az öntöttvas kandallóval. A hagyományos központi fűtés sokkal nagyobb melegérzetet adott, mint a gázfűtéses, főleg az öntöttvas radiátorokkal, amik tartották a meleget a kazán mellett. A gáz központi volt a legtakarékosabb/legolcsóbb (eddig), de a melegérzet elmaradt az előzőtől, bár szerencsére nem vagyunk fagyosak, bőven elég volt a 20 °C a lakásban. A padlófűtés viszont egy hatalmas ugrás, és bánom, amiért korábban nem léptük meg. 25-28 °C-os keringetett víz a csövekben, a lakásban pedig csodás 22 °C van 2-3 nap alatt, ami 9 °C-ról indult. A padló nem meleg, sima szobahőmérséklet, a virágokat sem félek majd letenni a padlószintre. Nagyon kellemes a hőérzet, köszönhetően a felfelé áramló melegnek, amit nem érezni közvetlenül, csak az egyenletes hőmérsékletet mindenhol.

Jelenleg nagyon elégedett vagyok ezzel, és remélem, ha már bútorok is lesznek, amik átveszik a hőmérsékletet, még kellemesebb lesz. Ami még nagyon pozitív, hogy a falak teljes mértékben kihasználhatók, mert sehol egy radiátor. Ugyanakkor a sűrű csövezés miatt könnyebb bútorokat teszünk, és a beépített szekrényeken kívül, mindenhol nyitott alja lesz a bútoroknak. Ez annyit jelent, hogy kompromisszumot kellett kötnöm, és a szekrények nagy részének 15 cm magas lábai lesznek. (Ez főleg a padló takarítását könnyíti meg.) A beépített szekrények alsó peremébe pedig szellőzőket építünk, amik kiengedik az alatta lévő meleget. Kíváncsi leszek, mekkora lesz a fűtési költségünk a szezon végeztével.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Új kedvenc szín

Korábban írtam már, szeretem a színeket, és szívesen kísérletezek velük. A festést letudtuk, és mivel a falakat első festésként fehérre kentük, máshogy próbálunk színeket vinni a házba. Múlt hétvégén leparkettáztunk, de a szegélyeket magunk csináljuk, és ehhez kellett festék. Kétféle parkettát tettünk le, az egyik egy barna tölgy szín, a másik egy szürkésbarna, szintén tölgy, de kicsit másképp erezett. A szegély alapja egy 9x2 centiméteres fenyő deszka, amiből kimartuk a parketták helyét. A parkettákat levágjuk 6 centi szélesekre, és azt ragasztjuk fel a hordozó fenyő deszkára, aminek a felső 3 centije hozzá passzoló színes lesz. A festékkel aztán kicsit bajban voltunk, mert két teljesen más árnyalat, így alapvetően két különböző színben gondolkodtunk. Mivel használtunk már Remmers Deckfarbe festéket, úgy gondoltuk, annak színeiből választunk. Eleinte az antracit és a dió került szóba, aztán addig-addig szemeztem a dohány színnel, hogy úgy döntöttem, kipróbáljuk azt. Beletrafáltam, ugy...

Hurrá, festünk!

Volt itt már szó arról, hogy a rajz és a festés közel áll hozzám, de igazából egyszerűen imádok festeni. Persze leginkább saját képeket, viszont nem vászonra. A falfestés az, amit bárhol és bármikor szívesen csinálok, csak legyen egy fehér alapom, meg némi temperám és ecsetem. Bár jelenleg nem épp erről a festésről esik szó (egyelőre), egy mozgalmas időszakon vagyok túl, mert az építkezés újra és újra hozza a lehetőséget eme munkákra, ami nyilván a kedvencem az összes közül, és nem csak amiatt, mert ez már egyike a befejező műveleteknek. Közben pedig lehet izmosodni is. Tudom-tudom, csak egy hengert kell húzkodni a falon, mi abban a megerőltető, ugye? Azért közel 100 négyzetméter plafon, plusz a falak alapozása és háromszori festése azért már nem csak egy kis hengerezés. Nem egyedül csinálom, így megoszlik, de azért rendesen elfáradok a nap végére, nem kell altató. Ilyenkor mindig úgy érzem, valami új izomköteget találtam magamon, pedig nyilván nem, csak eddig ellustultak. Pár napig fá...

Az ízlés szabadsága

Néha nagyokat nevetek, amikor ütközik mások ízlése. Leginkább akkor, ha helyén kezelik az ilyesfajta különbözőségeket, és inkább viccesen szócsatáznak az épp adott témáról, mintsem vérre menő harcias válasznyilakat dobálva próbálják ráerőltetni a saját igazukat a másik félre. Tapasztalataim azt mutatják, igenis pozitív az, ha az embereknek különbözőek az ízléseik. Sok esetben akár a párkapcsolatban. Izgalmasabb összehozni két különböző ízlést, és kompromisszumot találni.  Ugyanakkor hozzá kell tennem, a különbözőségek az ízlés terén úgy lesznek könnyen áthidalhatók, ha vannak közös nevezők is. Persze ehhez ismernünk kell a másikat. Aztán ott vannak a különféle használati tárgyak, és mennyire jó már, hogy nem minden egyforma méretű (ahogy az emberek sem egyforma magasak pl.), vagy színű, formájú stb. Van választék, nem dög unalom végigmenni az utcán és mindenhol ugyanazt látni, vagy minden házban ugyanolyan berendezést találni, és még hosszasan sorolhatnám. Na és ott van a változás ...