Évtizedek tévedésben?

Sok dolgot megosztottam már, többnyire komolyakat, de most valami olyasmit fogok, ami valószínűleg megmosolyogtat mindenkit.

Történt ugyanis, hogy az egyik gyerekem átnézte az anyám által megőrzött régi cuccokat (emlékeket), és talált egy esküvői meghívót a mi nevünkkel. Eleinte csak a szép grafikára figyelt fel, ezért is nézte meg mi lehet az, majd miután felfedezte mit talált, döbbenten nézte a dátumot. Nem értette ugyanis, miért van a meghívón egy héttel korábbi dátum, mint amiről ő tud már sok-sok éve. Nos, annyira zavarta, úgy érezte, fel kell hívnia bennünket, és muszáj megtudnia, vajon mi vagyunk ennyire hülyék, hogy elfelejtjük a saját esküvőnk dátumát, vagy történt valami, ami miatt változott.

Arra emlékeztem, valóban történt pár dolog az esküvőnk előtt, ami miatt nem volt biztos az időpont (egy komoly kórházi műtét a családban, és egy munkahelyi baleset is érte a párom, akkor még jegyesem). Megvolt a meghívó is az emlékeimben, de csak úgy, mint egy lehetséges verzió. Mindezekkel együtt pár percre meginogtam, de mondtam drága leszármazottamnak, kizárt, hogy ennyire hülye lennék, és 30+ éve rossz dátumra emlékeznék, mire ő: "Talán le kellene ellenőriznem a saját szülinapom." Na ezen a ponton nevettem el magam, főleg miután hangosan gondolkodott és fonta tovább a gondolatait a lehetséges tévedésről, amiről végül megegyezett saját magával, hogy kizárt bármiféle tévedés. (Azt hiszem, szereti a szülinapját. :D)

Természetesen pár perc alatt meglett a biztos válasz, hisz csak elő kellett vennem a házassági anyakönyvi kivonatot, amiben nyilván a helyes dátum szerepelt, amit eddig is mondtunk. Megnyugtathattam drága gyermekem, a szülei nem szenvednek memóriazavarban már több mint 30 éve. A meghívó amúgy tényleg különleges volt, ezért gondolom, anyám emiatt tarthatta meg.

Ugyanitt: a gyerekem lelkesen mesélte, megtalálta a kisdobos és úttörő emléklapom, amit nyilván fel is kellett olvasnia. A lapokon szereplő "pajtás" szó majdnem annyira tetszett neki, mint maguk az emléklapok.