Dolgos napok

Bevallom, piszok fáradt vagyok. A napokban sok volt a matek, a logisztika, a "legózás", ragasztás, na meg a káromkodás. Mindez amiatt, mert hétvégén belehúztunk rendesen a munkába. Glettelés és tapadóhídazás után jöhetett a neheze. Nem szépítem a dolgot, segédmunkás voltam, amolyan culáger. Még mindig rengeteg tennivalónk van, de a csempézés java kész.

Bár többségében jól ment, azért volt némi káromkodás is. Akik ismernek, tudják, ritkán beszélek csúnyán, de olykor van ami nálam is kiveri a biztosítékot. Ilyen volt, amikor a konyhai csempét raktuk fel. Mivel a csempe mintás, össze kellett forgatni a színeket, hogy passzoljanak a találkozásoknál. Igen ám, csakhogy az összesen 5 csomag csempéből  dobozonként 2 db teljesen más szín sorrend volt, az utolsó doboz pedig ugyanolyan, mint ezek az eltérőek. Végül megoldottam a problémát, egy aprócska, mindössze 3 centis darabot kellett pótolnunk a sarokban a leeső darabokból, és az L alakú fal túloldalára kerültek a máshogy kevert színűek. Szinte észrevehetetlen lett, de azért ez sok matek volt.

Aztán ott volt a fürdő csempe, amit 4 helyiségre kellett elosztani. A vágások miatt viszont kevés lett, mert nem akartuk apró darabokból pótolni az alapból nagy csempéket. Ne szépítsük, elszámoltam magam. Amúgy összességében egész jól ment, mert összesen 2 csempe vágását rontottuk el, ami a felrakott mennyiséghez mérten semmiség. (Összesen majdnem 1000 db szintező kaput használtunk el.)

A két napban reggel 7-től este 7-8-ig dolgoztunk, mindössze néhány perces szünetekkel, és természetesen hétköznap sem állunk meg, mert csinálni kell minden szabad percünkben. Persze még maradtak apróságok, de már majdnem készen vagyunk. Sikerült olyan fugázó anyagot vennem, ami színben passzol az összes csempéhez, szóval van némi sikerélményem is a fárasztó munka közben.

A poszt nem panasz akart lenni, inkább felvezettem a lenti  néhány beszélgetésünket, amivel kicsit levezettük a stresszt a kemény munka közben:

- Van itthon 5 literes vödör glettet keverni?
- Nincs, de szerintem menj és vegyél egy szép színes homokozó vödröt, ha csak ennyit bírsz.

- Nem kapok levegőt ebben a porban.
- Én nem veszek levegőt, míg flexelek.
- Jó búvár lennél.
- Kiskoromban gyöngyhalász voltam, még nem meséltem? 

- Úgy nézel ki, mint aki mészhidrátban fürdött.
- Dehogy, csak magamra fújtam egy zacsi kokót 

- Mit főzzek?

- Amit szeretnél, csak ne legyen mintás, bézs és szürke benne.

- Mit gondolsz, jó lesz így?

- Amilyen fáradt vagyok, nekem jelen pillanatban az is megfelelne, ha felfröcskölnéd a ragasztót, és messziről szórnád fel a falra a csempéket, csak mehessek már pihenni.

- Akkor holnap csúnyán néznél rám.

- Vagy keresnék egy pszichológust, aki segítene feldolgozni a másnapi látványt.

Na és persze ha végeztünk, folyt.köv., mert ott vannak még a járólapok is...