Ugrás a fő tartalomra

Az új mosógép

Akik olvasták a korábbi posztjaimat, azok tudják, nem igazán szokásom termékeket ajánlani vagy reklámozni, szóval ez sem reklámnak készül, bár talán valakinek épp jól jön.

12 évig volt Bosch mosógépünk a jobbik fajtából, de azért voltak vele problémáink. Utána olvasva úgy tűnt, típushiba náluk, hogy az öblítő helyén víz marad egy idő után, folyton ki kell önteni. Nehéz volt az adagolót tisztítani a kialakítása miatt, viszont az utolsó óráiban is csendesen működött, bár a programja néha igencsak furcsa dolgokat művelt. Ilyen volt például: rendszeresen előfordult, hogy nem centrifugált. Na de térjünk vissza erre a mostani csodára, amit vettünk helyette, miután az előzőben benne ragadtak a ruhák. (később kiderült, jobb oldalon volt a szűrője mellett egy kis műanyag izé, amit jól meg kellett húzni lefelé, az volt a mechanikus zárkioldás)

Nos, pár napig nézegettünk mindenféle mosógépet, mert hát pótolni kellett a nem működőt. Nálunk fontosak a rövid programok, mert általában kis adagokat mosunk, ahogy a víz hőmérsékletének szabályozása is. Hánytunk-vetettünk, végül egy Gorenjére esett a választásunk. A leírása szerint AAA+ -os. Írom gyorsan a két baromi idegesítő tulajdonságát: iszonyú hangosan ereszti a vizet és szivattyúzik. Első pár alkalommal még a kezemből is kiestek a dolgok, úgy megijedtem, amikor elindult. Plusz egy hátrány az előzőhöz képest: nincs vízlágyító a vízbevezető csőhöz csatlakoztatva. Ez a Bosch-on elég praktikus volt. Sebaj, majd gyakrabban indítom el ecetes tisztítással.

Írom a jó tulajdonságokat, amiket így 60+ mosás után tapasztaltam:

Kezdem azzal, hogy számolja a mosást, amit ki is jelez minden alkalommal, amikor újra áram alá kerül.

Wifiről is irányítható, de ezt a funkciót sosem használjuk, nem vagyunk egy "mindenhová okos kütyüt" család, nem szeretjük, ha olyankor megy otthon bármi, amikor nem vagyunk a közelben.

Egy elég részletes és érthető magyar nyelvű használati útmutatót adnak hozzá.

Ha már leírtam, hogy induláskor milyen hangosan ereszti a vizet, akkor azt is le kell írnom, mosás közben alig észrevehető a hangja, inkább csak a benne lévő ruhák mozgását hallani.

Az ajtaja nekem kicsit csúnyácska, azonban vitathatatlanul praktikus, mert nem kell attól tartani, hogy leszakítom a nyitóját, hisz az maga az ajtó, ami épp emiatt kicsit fura kialakítású (ezért írtam csúnyácskának).

A tartály könnyen kivehető és tisztítható, egyszerű, nincs túlgondolva.

A szünet gombbal bármikor megállíthatom és nyithatom, persze nem akkor amikor félig van vízzel. (az előzőnél nem minden esetben lehetett)

A lényeg pedig az irtó sok mosási program, amit nem külön pakoltak az irányító rendszerbe, hanem az alap programok mellé tettek külön gyorsító gombot, amit bármelyik programnál használhatunk (kivéve, amik már eredetileg is gyors programok). Emiatt egy hatalmas "köszi" a kitalálójának.

Ha már gombok, amik egy része nyomógomb, más része érintős, nagyon egyértelmű a kezelő felület, nem kell órákig böngészni az útmutatót ahhoz, hogy megértsük.

A programok a legnagyobb mosható mennyiségre vonatkoznak, tehát ha kevesebb ruhát teszünk bele, a súlyautomatika után kevesebb mosási időt fog kiírni az alapnál (ha gyorsítunk rajta, akkor is). Ezt a részét (is) nagyon értékelem.

A láb. Hogy is mondjam...tapad, mint a pióca. A helyére betenni sem volt egyszerű, mert ha leért a lába, az onnan meg nem mozdult. Centrifugálás közben sem fut sehová, stabilan tapad a járólaphoz.

Nagyon szépen (hatékonyan) mos, szóval egyelőre meg vagyok elégedve vele, főleg miután hozzászoktam a hangoskodásához. Mivel még elég új, a tartósságáról egyelőre nem nyilatkozhatok érdemben, de (naívan) remélem, kibír annyit, mint az előző.


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Különleges nevek

Aki olvasta a regényeimet, az már rájöhetett, nagyon szeretem a különleges magyar neveket, ezért is használom őket gyakran az írásaimban. Az alkotás egyik legjobb része, amikor a fő-, és mellékszereplők nevét találom ki. Persze nem csak ilyen nevek szerepelnek a könyvekben.  Természetesen mindenkinek más a különleges és a szép, ezért nyilván nem mindenki ért majd egyet velem. Ez az egész pedig az újonnan készülő regényem miatt jutott az eszembe megint, ahol sikerült négy olyan nevet választanom a főszereplőknek, amik magam sem tudom mi miatt, de kedvesek számomra. Na és hogy milyen nevekről beszélek? Következzék a lista, ahol nagyjából a megírás időrendi sorrendjébe teszem őket. Eszter, Márton, Sára, Zsófia, Benedek, Anna, Mimi, Bella, Réka, Kolos, Ágoston, Olivér,  Emma, Léna, Jácint, Benjamin, Milán, Izabella, Áron, Róza, Bálint, Rémusz, Dániel, Johanna, Hunor, Dávid, Márk, Luca, Leó, Hanna, Flóra, Fanni, Barnabás, na és a következő regényből a két fiú és két lány: Andor, Mi...

Cukormentesen

Mint arról írtam  itt  is korábban, hosszú évek óta nem vagyok már édesszájú. Aztán arról is írtam, miként nem túlzom el az ünnepi édességeket. Nem is tettem a karácsonyi időszakban, de úgy alakult, abban az 1-1,5 hétben minden nap ettem valami cukrosat. Nem arról van szó, hogy marékszám tömtem magamba az édességet, cseppet sem. A napi adag nagyjából a 2 db natúr  mézeskalács, vagy 1-1 kisebb szelet süti, miközben a szokásos módon ettem minden mást. Pár nap után éreztem magamon ahogy szűkülnek a ruhák, és kikerekedett szemekkel néztem, amikor a mérlegre álltam. Hogy ment fel így majdnem 4 kiló ennyi idő alatt? Évek óta nem híztam az ünnepek alatt, és most sem túloztam el semmit, erre... katasztrófa. Annyira megviselt amiért a nehezen, vagy kínok árán leadott kilók így ugrottak vissza, eldöntöttem, egy időre teljesen kiűzöm a cukrot az étrendemből, kizárólag a gyümölcsökben eszem, de még azok mértékét is visszaveszem. Másnap el is kezdtem, és bár írtam már itt arról, hogy...

Minden nap zöld nap

Már nem tudom megmondani pontosan hány éve kezdtük, de a mindennapjaink része a gyümölcs és a zöldség. Igen, írtam már a zöldségekről, nem fogom ugyanazokat leírni ( ide , a blog receptek fülére tettem ki pár receptet is).  Mivel nem eszem húst, helyette zöldségféléket fogyasztok, számomra ez nem nagy kunszt, csakhogy párom, aki abszolút húskedvelő volt, ma már többségében ő is zöldségféléket választ akár ebédnek is.  A lényeg azonban, hogy a napi hagyományos étkezésektől eltekintve, minden késő délután gyümölcsöket eszünk. Ahogy az én feladatom a napi tea elkészítése, úgy a páromé a gyümölcsök szeletelése. Egy jó rutin a napjainkban, ami érezhetően jót tesz mindkettőnknek. Bár nem vagyok már az a pelyhestollú ifjú madárka, az avokádót csak pár hónapja próbáltam először. Aztán ahogy életem párja mondta, "ha fű íze van, akkor az neked bejön" alapon, tényleg megszerettem. Nem spilázom túl a fűszerezést, mert ha csak simán péksütivel krémként eszem, egy avokádóhoz egy csipet sót...