Ugrás a fő tartalomra

Az új mosógép

Akik olvasták a korábbi posztjaimat, azok tudják, nem igazán szokásom termékeket ajánlani vagy reklámozni, szóval ez sem reklámnak készül, bár talán valakinek épp jól jön.

12 évig volt Bosch mosógépünk a jobbik fajtából, de azért voltak vele problémáink. Utána olvasva úgy tűnt, típushiba náluk, hogy az öblítő helyén víz marad egy idő után, folyton ki kell önteni. Nehéz volt az adagolót tisztítani a kialakítása miatt, viszont az utolsó óráiban is csendesen működött, bár a programja néha igencsak furcsa dolgokat művelt. Ilyen volt például: rendszeresen előfordult, hogy nem centrifugált. Na de térjünk vissza erre a mostani csodára, amit vettünk helyette, miután az előzőben benne ragadtak a ruhák. (később kiderült, jobb oldalon volt a szűrője mellett egy kis műanyag izé, amit jól meg kellett húzni lefelé, az volt a mechanikus zárkioldás)

Nos, pár napig nézegettünk mindenféle mosógépet, mert hát pótolni kellett a nem működőt. Nálunk fontosak a rövid programok, mert általában kis adagokat mosunk, ahogy a víz hőmérsékletének szabályozása is. Hánytunk-vetettünk, végül egy Gorenjére esett a választásunk. A leírása szerint AAA+ -os. Írom gyorsan a két baromi idegesítő tulajdonságát: iszonyú hangosan ereszti a vizet és szivattyúzik. Első pár alkalommal még a kezemből is kiestek a dolgok, úgy megijedtem, amikor elindult. Plusz egy hátrány az előzőhöz képest: nincs vízlágyító a vízbevezető csőhöz csatlakoztatva. Ez a Bosch-on elég praktikus volt. Sebaj, majd gyakrabban indítom el ecetes tisztítással.

Írom a jó tulajdonságokat, amiket így 60+ mosás után tapasztaltam:

Kezdem azzal, hogy számolja a mosást, amit ki is jelez minden alkalommal, amikor újra áram alá kerül.

Wifiről is irányítható, de ezt a funkciót sosem használjuk, nem vagyunk egy "mindenhová okos kütyüt" család, nem szeretjük, ha olyankor megy otthon bármi, amikor nem vagyunk a közelben.

Egy elég részletes és érthető magyar nyelvű használati útmutatót adnak hozzá.

Ha már leírtam, hogy induláskor milyen hangosan ereszti a vizet, akkor azt is le kell írnom, mosás közben alig észrevehető a hangja, inkább csak a benne lévő ruhák mozgását hallani.

Az ajtaja nekem kicsit csúnyácska, azonban vitathatatlanul praktikus, mert nem kell attól tartani, hogy leszakítom a nyitóját, hisz az maga az ajtó, ami épp emiatt kicsit fura kialakítású (ezért írtam csúnyácskának).

A tartály könnyen kivehető és tisztítható, egyszerű, nincs túlgondolva.

A szünet gombbal bármikor megállíthatom és nyithatom, persze nem akkor amikor félig van vízzel. (az előzőnél nem minden esetben lehetett)

A lényeg pedig az irtó sok mosási program, amit nem külön pakoltak az irányító rendszerbe, hanem az alap programok mellé tettek külön gyorsító gombot, amit bármelyik programnál használhatunk (kivéve, amik már eredetileg is gyors programok). Emiatt egy hatalmas "köszi" a kitalálójának.

Ha már gombok, amik egy része nyomógomb, más része érintős, nagyon egyértelmű a kezelő felület, nem kell órákig böngészni az útmutatót ahhoz, hogy megértsük.

A programok a legnagyobb mosható mennyiségre vonatkoznak, tehát ha kevesebb ruhát teszünk bele, a súlyautomatika után kevesebb mosási időt fog kiírni az alapnál (ha gyorsítunk rajta, akkor is). Ezt a részét (is) nagyon értékelem.

A láb. Hogy is mondjam...tapad, mint a pióca. A helyére betenni sem volt egyszerű, mert ha leért a lába, az onnan meg nem mozdult. Centrifugálás közben sem fut sehová, stabilan tapad a járólaphoz.

Nagyon szépen (hatékonyan) mos, szóval egyelőre meg vagyok elégedve vele, főleg miután hozzászoktam a hangoskodásához. Mivel még elég új, a tartósságáról egyelőre nem nyilatkozhatok érdemben, de (naívan) remélem, kibír annyit, mint az előző.


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Pride hónap van

Olvasom a híreket. Előbb felröhögök, hogy ilyen nincs, aztán ráeszmélek, dehogynem. Cirkuszország főbohócai támadásba lendültek. Nem ma, és nem is tegnap, de egyre nagyobb és bénább cirkuszt csinálnak, mert egyre nagyobb a támogatottsága, és egyre kisebb a fogás az LMBTQ közösségen. Szerintem ez jó, és remélem, marad a tendencia, és elhal az a lendület, amivel kevesen, de nagyokat óbégatnak a vakvilágba. Bevallom, számomra a Pride egy kicsit sok. Nem magával a felvonulással vagy a bulival van gondom, hanem a magamutogatás részével. Egyszerűen  bizonyos részleteket nem az utcára illőnek érzek. Ettől függetlenül túlzásnak találom azt a fajta beszabályozást, vagy inkább tiltást, amit  ez a parádés vezetőség folytat. Azt gondolom, a Pride-nak üzenete van, ezért nem a betiltásával kellene megmutatni a hatalmi fölényt, inkább le kellene ülni a szervezőkkel és kompromisszumokat kötni mindkét oldalon. Élnek köztünk LMBTQ emberek, ezért felesleges megpróbálni "eldugni" őket, sőt. Egy ...

Az a fránya időjárás

Most, akárcsak pár napja, szürke, amolyan lóg a lába az esőnek időben van részünk, és őszintén szólva ezt én kimondottan élvezem. Azt, amikor nem süt hétágra a nap és éget le, hanem felhők fölött megbújva ad fényt. Nekem ennyi elég. Sokaknak nem tetszik, nem szeretik, de számomra ez a tökéletes idő. Kellemes meleg, lágy szellővel, és látható nap nélkül. Aztán épp erről jutott eszembe, mennyire csodálatos a természet, az időjárás, mert magas lóról tesz az emberiségre, és véletlenül sem azt csinálja, amit mi szeretnénk. Ha lenne feje, mondhatnánk, hogy megy a sajátja után. Szerencsére, mert bármennyire nem kedvelem a hétágra sütő napot, vagy a viharokat, és még pár dolgot, vannak, akik épp azokat kedvelik. Mi lenne velünk, ha az időjárás aszerint változna, ahányféle időt kérünk? Nagyon gyorsan rájönnénk, irtó nagy bajban vagyunk, és szenvednénk, végül visszasírnánk azt, ami most van, majd alkalmazkodnánk. Újra. Szóval ha most zuhog is, nem baj. Ha kisüt a nap utána, az sem baj. Ha gatyar...

A szőlőlugas

Már nem emlékszem pontosan, vajon írtam-e valaha arról, hogy a nagyszülők hiánya miatt gyermekkorom nyarait az anyai nagyanyám húgánál töltöttem falun. Ő volt a pótnagyim, és azt hiszem, sosem kívánhattam volna jobb nagyit nála. Szigorú volt, mégis kedves, rengeteget köszönhetek neki, sokat tanultam tőle.  Sosem felejtem el, hányszor töröltette el velem újra és újra az üvegpoharakat, mert még mindig talált rajta akárcsak egy apró foltot is. Azóta is eszembe jut, ahányszor csak kiszedem a poharakat a mosogatógépből, és látom a rajta maradt cseppek nyomait. Szinte hallom a hangját, és lelki szemeim előtt látom a pillantását, ahogy mondaná: ez még nem tiszta, töröld csak fényesre! Talán régen kevésbé mondtam volna rá, de ma már a szép emlékeim közt őrzöm. Bár mindig szegények voltak, és emlékeim szerint még a faluból sem tette ki a lábát önként soha, messze földön (de legalábbis a faluban) híres volt az udvara. Rettenetesen sok virágot ültetett minden évben, amit aztán nyaranta velem ...