Nem minden felejthető

Vannak olyan dolgok, történések az ember életében, amit sosem képes elfelejteni. Ezek lehetnek jók és rosszak is, a lényeg, valamiben meghatározó szerepet játszanak, ezért nem felejtjük el őket. Igen, nyilván nekem is van néhány, de egyetlen egy olyan, ami életem végéig elkísér, mert egy nagyon egyszerű mindennapi dologhoz köthető.

Talán nevetségesnek tűnhet nyafogni olyanon, mint a felmosás. Miről is van szó pontosan? Legtöbb alkalommal meg kell szakítanom, vagy újrakezdenem, mert vagy a párom, vagy a család más tagja biztosan épp akkor lép be az ajtón, amikor fél lakás még hátravan, vagy épp végeztem és még vizes minden. Ez nem is akkora dolog, ugye? Valóban nem, és nem is esik nehezemre akár újra feltörölni, sőt szóvá sem teszem.

Na de akkor mi itt a bibi? Az emlékek. Azok, amik nagyon-nagyon rég történtek, amit sosem lehet feldolgozni, és ami minden egyes felmosáskor emlékeztet a történtekre. Nem fogom újra leírni, mert aki szeretné, az elolvashatja az Irkán az ötpercesek közt, ott van tömören (nagyon apró változtatásokkal) az az újra és újra fájdalmat okozó emlék.

Néha csak sok. Egy-egy rossz napon, amikor más is összejön, nehezebb túllépni a múlton. Azon, amelyikben egy egyszerű felmosás- és talán az utána történtek folyománya ekkora trauma.