A mai posztom ezért is relevánsabb mint korábban hittem, emiatt is jutott eszembe, hogy írok róla röviden. Vagyis arról, hogyan kezelem a stresszt. Ígérem, olyan rövid lesz, mint a gyakorlatok többsége.
Nem tudom ki hogy van vele, de én mindig elvonulok egy kicsit, ha szükségem van rá. Sosem mások előtt csapom szét magam így vagy úgy. A stresszkezelés nálam nagyjából 5 dolgot jelent:
1. Kommunikáció. (Ahogy a bevezetőben le is írtam.) Mindig ezzel kezdek, aztán ha nem válik be, jöhet a következők valamelyike.
2. Kiüvöltöm magamból, általában Chad Kroeger "társaságában", de megesik, hogy egy párnáéban. Van, hogy kell a hangja, annak az ereje, és elnyomja a sajátom (igen, a szomszédok miatt, és igen, szerencse, hogy nem tömbházban lakom).
3. Táncolok (jobb, ha ezt mások nem látják, mert elég intenzíven tudom tolni :D).
4. Kibőgöm magamból (tudom, nem túl elegáns, de hatásos). Ha valami problémából adódik, ezután általában egyből jönnek a megoldások is, mert kitisztul a fejem, és kibújok a fa mögül, amitől már nem láttam az erdőt.
5. Kiírom magamból (többségében ilyenkor nyírom ki valamelyik ártatlan szereplőmet, és így ugrok is írás közben a 4. pontra).
A kommunikáción kívül nyilván kitartok míg hazaérek, ahol aztán elszabadulhat a pokol néhány másodperc vagy perc, esetleg óra erejéig. Nem tartom magamban, mert annak még sosem volt jó vége, szóval sok-sok éve hiszek abban, a stresszoldás (majdnem) bármelyik formája jobb, mint az elfojtás.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése