Ugrás a fő tartalomra

Gyömbérszezon

Mint minden évben, a hűvös idő beköszöntével kezdődik nálam a gyömbérszezon. Ennek idén abban a pár napban jött el az ideje, amikor a nyárból hirtelen késő őszi időbe teleportáltunk.

Nagy teás vagyok. A fekete teán kívül jöhet szinte bármi. A zöldek, a fehérek, a gyümölcsök és gyógynövények is, de amit mégis a legjobban szeretek, az az egyszerű, gyömbéres-citromos tea. Pár éve iszom rendszeresen, és még mindig ugyanaz a "Hű!" élmény, mint első alkalommal. Szálas teákat iszom, rég letettem az ízesített filtereseket, bár rosszat nem mondhatok róluk, sok évig azokat ittam alkalmanként. Akkor tértem át a szálasra, amikor -a hűvösebb időkben- mindennapos reggeli rutinná vált, akárcsak másoknál a kávézás.

Ősztől tavaszig teában (van hogy zöld teával keverve), a melegebb időkben pedig hűtve, gyömbéres-citromos vízként iszom. Majdnem ugyanaz, csak egyetlen "alkatrész" a különbség. Igen, a cukor. Bár alapból keveset fogyasztok, a napi egy teázáskor a forrót nem tudom cukor nélkül meginni, minimális megy bele. (Próbáltam többször, de végül mindig visszatértem a kicsit cukrozott verzióhoz) Ugyanakkor nyáron hidegen nincs szükség rá, anélkül is frissít. 

Válogatós vagyok alapanyagokban, ezért használok mindig friss gyömbért, és nem a szárított gyömbéres szálas teát veszem, ahogy a citrom is mindig frissen csavart.

Nem vagyok nagy tea szakértő, nem is tudnék tanácsot adni senkinek. Kipróbálom amit érdekesnek találok, aztán ami bejön abból még rendelek, ami nem, azt vagy elajándékozom (kóstoltatás után), vagy megiszom (nincs pazarlás alapon). Ehhez annyit hozzátennék, hogy volt amikor az újonnan kipróbált gyógynövény teakeveréknek konkrétan köptető íze volt. Igen, legyűrtem pár hét alatt, mert hatékonyságát tekintve nagyon is jó volt, csak az íze ugye...

Bár azt írtam az elején, hogy "nagy teás vagyok", cseppet sem viszem túlzásba. Olykor éreztem, hogy a zöld tea megbolygatta a szervezetem, olyankor tartottam egy-egy hét szünetet. Azóta -többségében az előbbiek elkerülése végett- vegyesen teázom. Nagyjából a zöld-gyümölcs-gyömbér-gyógynövény sorrendben, ami aztán kezdődik újra.

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ecet

Ecet. Egy szer, amit utálok és imádok is egyben. Nem csoportokat, de egyéneket is képes megosztani, akárcsak engem. Nem akarok itt különleges okosságokat osztogatni  egy jelentéktelennek tűnő, ámde nagyon is fontos szerről, hisz  az emberek többsége jól ismeri, a net is tele van különféle felhasználási praktikákkal, ha valakit érdekel. Pár éve alig használok mást a takarításhoz, legalábbis azokhoz, amiket sikálni kell. Legyen az konyha, fürdő, vagy más helyiség, kevés jobb szer létezik az ecetnél. Általában a 20%-os töménységűt használom higítás nélkül. Igaz, ehhez szükség van gumikesztyűre és maszkra is, néha még zárt munkavédelmi szemüveget is veszek fel. 2 perc áztatás például a vízforralóban, és egy gyors szivacsos áttörlés, majd többszöri vizes öblítés, de az indukciós főzőlapot is szívesebben takarítom ezzel, mint bármi mással. Eleinte aggódtam a tusolópanel miatt, mert hát matt fém, de míg a vegyszereket nem bírta, addig az ecetet nagyon jól viselte. Ehhez nem csak a sz...
Megjegyzés küldése
Olvass tovább »

Elszáll az agyam

Nem fogok az írásról mély eszmefuttatásokba kezdeni, csak egy újabb "furcsaságom" osztom meg, aztán ki-ki eldönti, szerinte vicces, vagy inkább fárasztó. Nekem mindenesetre kicsit ciki. Történt ugyanis, hogy vásárolni mentem, ami nem nagy ügy, mindenki csinálja. Csakhogy arról már korábban írtam, számomra az írás nem marad abba, ha lezárom a laptopot. Ha épp benne vagyok valamiben, az agyam folyamatosan kattog rajta, már-már elszáll. Emiatt nagyon kell figyelnem másra, mert könnyen beszippant akár az utcán, vagy mint ma, a boltban. Nem, nem kezdtem el magamban beszélni, motyogni, viszont a mimikám folyamatos. Eddig észre sem vettem, de ma feltűnt. Konkrétan azon kaptam magam, hogy a történet szerint -ami a fejemben íródott épp- grimaszolok. Elég furcsa felfedezés volt, és azon kezdtem gondolkodni, vajon mivel palástolhatnám. Azt hiszem, ha legközelebb kilépek az utcára és még mindig benne vagyok egy történetben, beteszem a fülest, így legalább azt hiszik mások, valami műsorra...
Megjegyzés küldése
Olvass tovább »

Három hét és egy kis ráadás

Az utóbbi 3 hetem nagyjából az egyik dokitól a másikig futkosásról szólt, és még nincs vége. Belegondolva, többekkel találkoztam ez alatt a pár hét alatt, mint az elmúlt 10-15 évben összesen. Lassan haladok az eredményekkel, de haladok, és most ez a lényeg. A 3 alapproblémából 1-et lezártam (autoimmun, rendszeresen ellenőrizni kell), a másik 2-ben talán javulóban vagyok (gyógyszerek, kisműtét). Aztán a múlt héten ráadásként jött még egy újabb gondom, bár az már fogászati eset. Kicsit elegem is lett mindenből, mert ha ezt az évet egy szóban kellene jellemezni, elsőre a fájdalom szó jut eszembe. Mikor végre kicsit fellélegezhettem, hogy kezdenek múlni a mindenféle fájdalmak, csak sikerült a korona alatti fogamnak is bedurrannia, aminek következtében volt egy korona szétvágás, egy húzás, és mellé egy ciszta leszedése, amire a fog kihúzása után derült fény. Nagyon rákészültem erre a napra, mert már ebédet sem ettem, nehogy lerókázzam a dokit az idegességtől vagy fájdalomtól. Az utóbbitól v...
Megjegyzés küldése
Olvass tovább »