Szépségápolás

A napokban elméláztam a tükör előtt. Bár naponta többször nézek bele, sosem töltök előtte a szükségesnél több időt. Alaposabban szemügyre vettem a tükörképem, és csak annyi megállapítást tehettem, hogy a koromhoz képest az arcberendezésem rendben van úgy, ahogy van.

Nem vagyok egy túlzó alkat semmiben. Nem csak vallom, de alkalmazom is a "kevesebb néha több"-et a gyakorlatban. Szeretem a tiszta, egyszerű, nem tolakodó illatokat, amivel nem hagyok magam után krákogó és fuldokló embereket. Persze ezt a körülöttem lévőknél is díjazom. Rendkívül érzékeny a szaglásom, emiatt is viselem nehezen az erős illatokat, és az most mindegy, hogy szappan, sampon, parfüm, krém, dezodor, arcszesz, vagy akár a ruhák illata.  A bőröm én is védem, bár a kor előrehaladtával a foltok sokasodnak az arcomon is, mégsem érzem azt, hogy mindent el kellene takarni, fedni, inkább csak annyit, látszódjon rajta a törődés.

Jó így. A szépségápolás számomra nem a teljes egész elmaszkírozásáról szól, nem egy másvalakivé válásról, inkább a részek egészséges természetességének megőrzéséről, legyen az mások által látható, vagy láthatatlan helyen.