Közel egy hónapja tettem ki az új könyvemet is az Irkára, ami végül nem lett olyan drámai mint a korábbiak, se olyan poénos mint amilyennek eleinte akartam, sem olyan hosszú, mint aminek indult eredetileg. Cserébe ha minden igaz, kevesebb benne a hiba.
Na és ezt az utolsót amiatt említem, mert ahogy azt korábban írtam már az Irkán, bizony a történetek gyors írása miatt hibázok a szövegben. Miközben írtam az utolsó regényt, vissza-visszatértem az előzőek javításához. Ami hátravan, az a "hogy"-talanítás. Annyira máshol volt a fókusz korábban, most újra elolvasva őket, kibukott a sok "hogy".
A lényeg, míg nem jön egy újabb írhatnék hullám, addig megpróbálom újra átnézni az írásaimat, kiszedni minden felesleget belőlük, és átfogalmazni ahol szükséges. A hogy-ok miatt pedig biztosan lesz több ilyen is, akarom mondani, elég sok. Az mondjuk érdekes, a blogokon ritkábban használom. Talán csak amiatt, mert sokkal rövidebbek a posztok, és nem a történet gyors leírása a cél, mielőtt elveszítem a fonalat. Végül is mindegy, segítség nélkül igyekszem fejlődni.
Cseppet sem könnyű a szöveget hézagos sorok nélkül megfogalmazni. Személy szerint engem rettentően zavarnak azok az e-könyvek, amikben nem figyelnek ezekre. Persze ez lehet konvertálási nehézség is, de számomra fontos, hogy a saját szövegeimben nagyjából egyenletesek legyenek a szóközök, ne pedig hatalmas foghíjakkal tűzdeltek. Nem könnyű ennek megfelelően fogalmazni. Itt a blogban is szenvedek, mert próbáltam sorkizárással írni az elején, de a szerkesztő nézet eltérő méretű mint a látogatói oldal, így elcsúsznak a mondatok, és szörnyen zavaróak. Itt emiatt mondtam le róla, és maradtam a balra rendezésnél.
A regények írása közben nagyon kell figyelnem az elütésekre, mert az autocorrect-et kikapcsoltam. Bár a segítségre fejlesztették, nekem sokkal több hibát generált, mint amennyit magamtól elkövettem. Alkalmanként egészen érdekes mondatok is sikerültek emiatt, bár ezek elég gyorsan kiderültek, így az elsők közt javítottam.
Korábban bele sem gondoltam, mennyi munka van egy regénnyel. Bár a történet a lényeg, amit betűkkel fogalmazok meg, nem lehet szavak értelmetlen egyvelege. Kellenek a keretek, ahogy az érthetőségen túl, legyen formája is. Mostanában gondolkodtam el azon, talán a tartalmi tagolásukon is változtathatnék, de egyelőre csak fontolóra vettem, még nem jutottam el az elhatározásig. Közben egyre csak gyűlnek a könyvek, velük együtt pedig a javítani-, vagy szerkeszteni valók is :D
Megjegyzések
Megjegyzés küldése