Volt szerencsém Koreai nyelvet tanulni. Hogy mi vitt rá? Sokakkal ellentétben én nem a zene vagy a filmek iránti rajongás miatt kezdtem bele, hanem maga a nyelv miatt, mert megtetszett, és igen, a filmekben hallottam a beszélt nyelvet. Az a néhol csicsergős, máshol bubbogós nyelv, ami bár a fülünknek idegennek tűnhet, a nyelvtana sokban hasonlít a magyarhoz (legalábbis a kezdeti tanulás után egyértelműen ez a véleményem).
A keleti nyelvek közül a koreai és a japán amik hangzásra tetszenek. Őszintén bevallom, a japán elől kicsit az írása miatt "menekültem". A koreai azonban hihetetlenül egyszerű -legalábbis számomra-, és nagyon szerettem tanulni. Most ugyan egy kis időre abbahagytam, biztosan visszatérek még hozzá, ahogy az angolhoz sem ártana, bár azzal már éveket kellene behoznom. Talán a kettőt együtt volna jó újrakezdenem, de ahhoz még több lelkierőre van szükségem.
A tanulótársaim többsége a zene és a filmek miatt ülte végig az órákat. Igaz ugyan, hogy az egyik kedvenc "hangom" egy Dél-koreai fiatalember hangja, de attól még nem szerettem meg a zenéiket. Ugyanígy vagyok a koreai filmekkel és sorozatokkal is. Sokat megnéztem -főleg a nyelvtanulás miatt-, de nem lettem kimondottan rajongó. Amik egyértelműen tetszenek a filmjeikben, azok az alaptörténetek, azonban most már gyakran mintha csak -néhány kivételtől eltekintve- sablonokat látnék. Oké, én elég idős vagyok már hozzá, hogy vastag szűrő legyen a szemem és a fülem előtt ezeknek a szűrésére, és nem is én vagyok az etalon, hisz milliók imádják mindegyiket.
Miközben vannak fenntartásaim a filmekkel kapcsolatosan, ezek mögött ott vannak a színészek. Ők azok, akik sorra lepnek meg. Amíg a k-drámákban amolyan langyi limonádét produkálnak (nem tudom, hogy a kultúrájuk vagy a pocsék rendezések miatt, gyanítom, inkább az előbbi), ha egy teljesen más szerepben kapnak lehetőséget, olyat alakítanak, hogy csak pislogok. Akkor kedvelek meg egy-egy színészt, amikor ki tud lépni a korábban rászuszakolt skatulyából, valami hihetetlent alakítani egy teljesen más filmben, legyen szó hölgyekről, vagy urakról. Nekik pedig vannak ilyen színészeik, nem is kevesen.
A nyelvet továbbra is kedvelem, és azért elég vicces tud lenni, amikor egy filmbe beletekerek, vagyis inkább visszapörgetek, mert valami furcsát hallottam, vagy nem értettem a kiejtését egy-egy szónak. Ez volt egy elég erős választóvonal a családi tévézésben, ugyanis a párom "csak" nézni akarja, én meg érteni is. Azóta koreai filmet kizárólag külön nézünk.
Nézem és hallgatom őket a nyelv miatt, hogy kicsit bennem maradjon amíg nem ülök újra könyv elé. Bár a koreaiak a zenével és a filmekkel egy ideje "meghódították" a világot, azért én maradok reálisan azok közt, akik nem szállnak el tőlük, ugyanakkor rettentően tisztelem azt, amit közel húsz év alatt elértek a szórakoztatóiparban, mert azt be kell látni, hogy nem véletlenül van akkora rajongótábora mind a k-popnak, mind a k-drámáknak a tengerentúlon, de még Európában is.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése